Nincs mese, be kell íratni a gyereket
A 2013-ban életbe lépő új szabályok szerint be kell íratni iskolába azokat a gyerekeket, akik augusztus 31-ig hatévesek lesznek és iskolaérettnek nyilvánítják őket. Míg eddig az iskolakezdésről a döntést a szülő hozhatta meg, a törvény alapján ez az óvoda kezébe kerül: akit iskolaérettnek nyilvánítanak, annak el is kell kezdenie az iskolát. Csak akkor maradhat még egy évig az óvodában, ha az óvoda vagy egy szakértői vizsgálat még nem találja alkalmasnak az iskolai életre. Sok szülő a nyáron született gyermekét szeretné még visszatartani egy évre, annak ellenére, hogy iskolaérett, nem szeretnék kitenni őket annak hogy ő álljon a tornasor végén, ő készüljön el utoljára a feladatokkal, vagy ő maradjon le mindig a futásban
Túl korán, túl későn
A túl korai iskolakezdés hosszú évekre meghatározhatja a gyerek tanuláshoz való viszonyát. Ha kudarc éri, vagy a követelmények teljesíthetetlenek számára, elmegy a kedve a tanulástól. Szintén megvannak a veszélyei az indokolatlan halasztásnak is. Az óvodában unatkozó gyerek előbb utóbb feszültté válik, a nála kisebb gyerekek között nehezen talál barátokat a játékhoz.
Az óvoda dönt
Az EMMI-rendelet alapján az óvodák a gyermekek ismeretében állítanak ki igazolást arról, hogy a gyermek megszerezte az iskolába lépéséhez szükséges fejlettséget, vagy dönthetnek úgy, hogy még egy évig maradjon óvodában. A szülők kezében ilyenkor egyetlen eszköz marad: iskolaérettségi vizsgálatot kezdeményezhetnek.
Egy ilyen vizsgálaton a gyerekeket a szakemberek megfigyelik csoportos játék közben, és felmérik egyéni képességeiket is, szókincsüket, mozgásukat, térbeli és időbeli tájékozódásukat, finommotoros képességeiket.
Az óvodáknak már csak azért sem érdekük visszatartani az iskolaérettnek nyilvánított gyerekeket, mert szükség van az óvodai helyekre. Ezért csak tényleg azoknak javasolják, hogy maradjanak, akiknél további fejlesztés indokolt.
Érett az iskolára?
Magyarországon nem kötelező a gyermekek iskolaérettségi vizsgálata. Ahogy írtam az óvoda dönt, és csak ha problémát látnak, kezdeményezik a vizsgálatot. Vagy a szülő kezdeményezi, például annak érdekében, hogy visszatartsa a gyermekét. Az kimondható, hogy nagyrészüknek ezt sikerül is elérniük. Viszont azok a szülők akik kevésbé tájékozottak, feltétel nélkül elfogadják az óvoda véleményét. Sajnos a klinikai gyakorlatban látjuk, hogy sokszor azok a gyermekek sem kerülnek el iskolaérettségi vizsgálatra, akiknél tudhatóan fennállnak nehézségek, éretlenség, hiszen egy „nehezebben kezelhető, problémás” gyermektől az óvoda is szeretne „szabadulni”.
Nyílik az olló
Mint ahogy a Defacto vizsgálatában is egyértelműen látszik, a halasztott iskolakezdés elsősorban pont azoknál a családoknál lenne kifejezetten hasznos, ahol alacsonyabb a szocioökonómiai státusz, alacsonyabb az iskolázottság, nagyobb a tájékozatlanság. Aggasztó, hogy míg tőlünk nyugatra az iskolával a társadalmi különbségek évről-évre csökkennek, nálunk nem, sőt nyílik az a képzeletbeli olló. Aki lemaradással indul, az egyre jobban lemarad, és ennek iskolákban kialakult helyzet sem kedvez.Bár sok a kitűnő tanító, a magyar iskolák akkor is mintha elfelejtették volna, milyen a gyerek. A gyerek nélkül kitalált iskolarendszer túl gyors, sok esetben még egy érett, jó képességű gyermeknek is.
Nyer vagy veszít a gyerek az iskolakezdés eltolásával?
A szakemberek álláspontja sem egyértelmű. Vekerdy Tamás úgy véli, hogy az iskolakezdés egy évvel való eltolásával a gyerek nem veszít egy évet, hanem nyer - a játék számára. Hiszen egy hatéves gyerek számára még nem a tanulás, hanem a szabad játék, a mese, az ének a legfejlesztőbb.
Vajda Zsuzsanna pszichológus szerint azonban a visszatartás pozitív hatása nem egyértelmű. "Az óvónők beszámolói szerint a 6 év körüli gyerekek nagy része képességei alapján alkalmas lenne az iskolakezdésre, és a halasztás kudarcélményt jelent a számukra, azaz nemhogy javítaná, hanem rontja az önértékelésüket"
Valamint a kitolódott tanulással az életidő tékozlása is nagy felelősség, mind személyes, mind gazdasági viszonylatban. Abban mindkét gyermekpszichológus egyetért: nem szerencsés, hogy jelenleg két elsős között akár két év korkülönbség is lehet.
Mi lehet a megoldás?
Talán a szigorúbb szűrési feltételek. Az iskolaérettség szigorúbb, akár kötelező érvényű vizsgálata, hogy valóban csak azok maradhassanak még óvodában akiknek szükségük van a plusz fejlesztésre annak érdekében, hogy ne hátránnyal induljanak az iskolában. Fontos, hogy a döntést független szakemberek hozzák meg, kivéve ezt a szülők, vagy óvodák kezéből. Nem azért mert nem értenek hozzá, hiszen a szülő a gyermeke legjobb szakértője, de ahhoz hogy csökkentsük az egyre nagyobb társadalmi különbségeket, meg kell adnunk a lehetőséget, amiben az iskolai teljesítmény kulcsfontosságú.
