A tic valamilyen formájával nap mint nap találkozunk, mégis sok tévképzet él róla, ami nehezíti felismerését, elfogadását, és kezelését. Fontos beszélni róla, hiszen a tic-et mutató gyermekeknek, szüleiknek, pedagógusoknak nagy gondot okozhat a mindennapokban.
A Tic zavarok neuropszichiátriai idegrendszeri betegségek, melyek ismétlődő, akaratlan mozgások (motoros tic) és/vagy irányíthatatlan hangadások (vocalis tic) tartós, együttes vagy váltakozó fennállása jellemez. A motoros tic egyszerű formái lehetnek például pislogás, hunyorgás, grimaszolás, orrhuzogatás, a szemgolyók hirtelen elfordítása, fejrángatás, vállrándítás, lábdobogás, összetett formái például a szökdécselés, ugrálás. A vocalis tic lehet például szipogás, krákogás, köhögés, dünnyögés. Összetett formák esetén a helyzethez nem illő szavak, szótagok, rövid mondatok ismételgetése, akaratlan kimondását is magukban foglalják.
Partnerek
